Visuart

XX. századi festmények - aktuális tételeink


OROSZ GELLÉRT

...... .- Ft
Kompozíció
olaj-fa, 90 x 74 cm. - hátoldalon fia igazolása

részlet(ek)

további tétel(ek)

ÉLETRAJZI ADATOK

OROSZ GELLÉRT

Jászladány, 1919 - Budapest, 2002

Festőművész. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István és Barcsay Jenő növendéke volt 1942-49 között. A főiskola elvégzését követően négy évig Barcsay Jenő tanársegédjeként ténykedett. 1945-48 között közelebbi kapcsolatba került Gyarmathy Tihamérral, ebben az időszakban (Jánossy Ferenccel közösen) ki is állított a Fényes Adolf Teremben. Absztrakt, nonfiguratív képeket továbbra is festett, miközben - hosszú ideig - a hivatalos állami kiállításokon tájképeivel és figurális kompozícióival szerepelt. Az 1957-es Tavaszi Tárlaton kivételesen absztrakt képekkel jelentkezett. 1961-62-ben rendszeresen eljárt a Kassák-kör összejöveteleire. 1964-ben a prágai Manes-klubban, majd Pozsonyban (Malá Scéna SND) a "9 festő - Magyar Nonfiguratív Alkotások" című kiállításon vett részt munkáival. Első önálló kiállítására Rómában, 1969-ben ketült sor a Galleria Testa helyiségében. 1978-ban Nápolyban az "Italia 2000" című nemzetközi kiállításon ezüst plakettet nyert. 1945 utáni absztrakt (nonfiguratív) munkái stilárisan igen változatosak. Vannak a francia "Abstraction-création" vonulatába illeszkedő munkái, festett - Kállai Ernő kifejezésével - "bioromantikus" képeket, ugyanazon a képen szabadon vegyítve a "geometrikus" és az "organikus" formákat. Készített tasisztikus műveket, vegyes technikájú kollázsokat, a kortárs hazai absztrakt művészek munkáival rokon grafikákat. Később (a szeriális festészettel rokon) újgeometrikus, szigorúan rendezett, derűt sugárzó színformákra épített kompozícióival vált ismertebbé és - elfogadottá. Orosz Gellért minden irányzathoz és elmélethez csek érintőlegesen kapcsolódott. Sohasem adta fel egyéniségét, nem hagyta, hogy a maga járta út, az önálló tapasztalat, az individuum elvesszen a mások számára oly egyszerű mimézisben. Mindenhonnan merített és rendszerint mindig az újat, a haladót ragadta meg, s építette be egyéni stílusban megfogalmazott képeibe. Szigorú szerkesztési elveit a konstruktivizmusra alapozta. Hidegen, szinte metszően kialakított, letisztult geometrikus formáit az absztrakció kemény irányzata szerint szabta. Színei azonban olyan érzékletességet, olyan többrétegű értelmezhetőséget és egyéni ízt csempésztek már-már merev kompozícióiba, amilyet mások nem jelenítettek meg soha. Az ismeretlenség homályából az 1990-es évek második felében léphetett ki újra, amikor cikkek jelentek meg róla, majd' harminc év múltán kiállítása nyílt Budapesten, és végre megjelent a szellemiségét és művészetét méltató monográfia is. Irodalom: Művészeti Lexikon - Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966 Dr. Szabó – Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona - Nyíregyháza, 1997 BÁV Aukciós Katalógus-2000/05 Mesterecsetek-Sinóros Szabó Katalin-2002