Visuart

XX. századi archívum - válogatás korábbi anyagunkból


BALLA BÉLA

Maros menti táj, 1922
olaj-karton, 50 x 54,5 cm. - j.b.l. Balla

további tétel(ek)

ÉLETRAJZI ADATOK

BALLA BÉLA

Arad, 1882 - Nagybánya, 1965

Festő, grafikus. A nagybányai szabadiskolában 1904-1905-ben tanult. Ferenczy Károly festőművészt vallotta mesterének. Ezután Münchenben folytatta tanulmányait, s Olaszországban (Firenzében, Rómában) járt tanulmányúton. 1927-től kezdve 1942-ig felváltva szülővárosában és Nagybányán működött. Az 1937-ben megalakult Nagybányai Művészek Egyesületének választmányi tagjává, majd az 1941-ben újra megalakult Nagybányai Festők Társaságának törzstagjává választották. Élete utolsó éveit Nagybányán töltötte, tagja volt az itteni művésztelep maradványainak. Impresszionista kezdetek után a dekoratív irányzatok felé tájékozódva tájképeket, csendéleteket, figurális kompozíciókat festett. Rendkívül termékeny művész volt, képalkotása azonban egyenetlen színvonalú. Festett hagyományos naturalista és impresszionista tájképeket, megérintette a szecesszió, de hatott rá Matisse művészete is. Rajongott a modern francia művészetért, a kolónián pedig Ziffer Sándor festészetét tartotta példaadónak. Több csoportos és egyéni tárlaton mutatta be műveit (Budapest-1911, több alkalommal Aradon, Szatmáron, Kolozsváron). Művei külföldre is eljutottak. Irodalom: Éber László: Művészeti Lexikon - Győző Andor Kiadása, Budapest, 1930 Jurecskó László-Kishonthy Zsolt: Nagybányai festészet a neósok fellépésétől 1944-ig - MissionArt Galéria, 1992 Muradin Jenő: Nagybánya-A Festőtelep Művészei - Miskolc, 1994 Dr. Szabó – Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona - Nyíregyháza, 1997