Visuart

XX. századi festmények - aktuális tételeink


SCHEIBER HUGÓ

...... .- Ft

ÉLETRAJZI ADATOK

SCHEIBER HUGÓ

Budapest, 1873. 09. 29 - 1950. 03. 07.

Festő, grafikus. Nagyapja és apja is festő volt. Bécsben kezdte meg tanulmányait. Elszegődött címfestőkhöz, majd Papp Henrikhez járt két évig aktrajzra a budapesti Iparművészeti Iskolába és mesterművek másolásával iskolázta magát. Különösen Rembrandtot és Böcklint szerette. Első alkotásai nagybányai szellemben születtek. Ezt tanúsítja az 1912-ben alkotott "Lány virággal" című mű. Ebből a felfogásból a változást a Művészház nemzetközi tárlata indította el, ahol alkalma volt találkozni a modern művészetekkel is. Ez a tizes évek végén, a huszas évek elején következett be. Az expresszív képalkotás felé fordult. 1924 körül költözött ki Berlinbe, ebben az évben rendezte első kiállítását a Sturmnál, majd évekig rendszeresen állított ki ugyanitt. 1925-1926-tól fogva futurista műveket festett. 1924-ben Londonban a Rehearsal Theatre-ben és a Popler Town Hall-ban, 1926-ban New York-ban, a Brooklyn Múzeum nemzetközi modern művészeti kiállításán, az Anderson Galériában és a Little Revueben állított ki. Több gyűjteményes bemutatója volt az Ernst Múzeumban, a Belvederében, az Alkotás Művészházban és a Nemzeti Szalonban. Ezen kívül Bécsben, Berlinben, Amerikában és Rómában mutatta be műveit. Legnagyobb erkölcsi és anyagi sikerét Rómában aratta, 1933-ban Marinetti meghívására huszonnégy művel szerepelt a Salone Centrale della Mostra Nazionale d'Arte futurista kiállításán, a Palazzo Adrianá-ban. Marinetti megnyitóbeszédében, a Futurismo című újság pedig október 29-i vezércikkében méltatta Scheiber művészetét. Hazatérése után (1933-34) újabb stílusváltásnak lehetünk tanúi: art deco-felfogásban kezdte festeni munkáit. Virtuóz technikával és nagy könnyedséggel sokat produkált. Legsikerültebbek expresszionista portré-rajzai. Művészetének minden korszakában meghatározó szerepet játszott az arcképfestészet, elsősorban a szellemiségükben hozzá közelálló művészekről készített portékat, többek között Babits Mihályról, Karinthy Frigyesről és Móricz Zsigmondról. Scheiber mondanivalója kifejezésére, hangulatok megjelenítésére, egyéni víziói bemutatására szabadon használta, olykor vegyítette az expresszionizmus, a futurizmus és a konstruktivizmus eszközeit, alkotásai azonban mindig félreismerhetetlenül Scheiberek. A KUT tagja volt. Részt vett minden KUT és UME kiállításon. Irodalom: Éber László: Művészeti Lexikon - Győző Andor Kiadása, Budapest, 1930 L. S.: Művészet-1985/11 Dr. Szabó – Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona - Nyíregyháza, 1997 Művészeti Kislexikon, 1998 Műterem Galéria Aukciós Katalógus, 1998/10