Árverési adatok

Név:
FRANK FRIGYES
Budapest, 1890 - 1976
Életrajz:
Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Balló Ede és Zemplényi Tivadar voltak a tanárai, majd Münchenben A. Janknál folytatta tanulmányait. Az I. világháború idején mint frontokat járó hadifestő örökítette meg a háború borzalmait. 1924-es olaszországi utazása nagy hatással volt rá. 1926-27-ben Párizsban járt tanulmányúton. Ez az út érlelte ki úgynevezett "fehér" képeinek sorozatát. A festői kifejezés legfontosabb eszközének mindig a színt tartotta. Művészi korszakait általában a festményein uralkodó színek alapján nevezte el. Párizsban ismerkedett meg a művészetét később meghatározó Dufy, Derain, Vlaminck és Matisse élénk, színes Fauve-korszakának alkotásaival, valamint Cézanne, Metzinger és Picasso kubista és konstruktivista képszerkesztésével. Frank expresszív festészete Chaim Sourine, a francia expresszionizmus kiemelkedő alakfával mutatja a legtöbb rokonságot. A város, mint téma utáni érdeklődés szintén Párizshoz kapcsolódik. A Pannónia utcai lakásába visszatérve 1928-30 között ezután rendszeresen megfestette a Nagykörút, a Lipótváros vagy a Tabán utcáit, lakóházait és tűzfalait (Új-Lipótváros, Új-Lipótvárosi tűzfalak, Új-Lipótvárosi alkonyat télen, Erzsébet körút, Új Város, Reggeli ébredés, Hordótelep télen, Fehér műterem). A harmincas években gyakran töltötte nyarait Mártélyon,"Mártélyi szoba"(1930). Párizsi korszaka után következett a harmincas évek érett férfikorának lázas küzdelmeivel, nyugtalanul kereső színkísérletezésekkel a sajátosan egyéni stílus kialakításának érlelő időszaka, mely belenyúlt a háborús évekbe, s tartott folyamatosan élete végéig. 1924-44 között elnökségi tagja volt a működő Vajda János Társaságnak. 1911-től állított ki a Képzőművészek Új Társasága, majd 1927-től az Új Művészek Egyesülete tagjaként Budapesten, a Nemzeti Szalonban, az Ernst Múzeumban, a Frankel Szalonban, a Tamás Galériában. A huszas évek második felében festményei rendszeresen megjelentek külföldi bemutatókon (Bordeaux, Brüsszel, Genf, Velence, Stockholm, Párizs, Osló, Barcelona, stb.). 1927-ben a szakma nagy elismeréssel adózott a párizsi Bernheim Jeune Galériában és a budapesti Ernst Múzeumban rendezett két önálló kiállításának. 1927-től a Munkácsy céh tagja volt. Ebben a korszakban az önállóságra törekvő művész egyénileg, vagy meghívott vendégként nagy sikerrel szerepelt az aktuális festészeti tárlatokon. A II. világháború után a fővárosi Csók Galériában, a Műcsarnokban, a debreceni Déri Múzeumban, stb. volt tárlata. Első kitüntetését 1913-ban kapta Münchenben, de életében sok sikert aratott. A Harkányi-díjjal és a Halmos-Izor-díjjal jutalmazták, 1965-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. 1969-ben érdemes művész, 1975-ben kiváló művész kitüntető elismerésben részesítették. Témái: arcképek, csendéletek, szobabelsők, házfalak mentén húzódó udvarok, tájképek s városrészek, fák, aktok, mindenkori életszemléletének hangulatrögzítései, életérzésének kiváltói, életútjának kísérő tanúi. Alkotásai között megkülönböztető helyet követel Mimi-sorozata. A feleség mint múzsa, ihlető eszménnyé magasztosul. Lírai alkat, aki önmagát faggatva méri le viszonyát a külvilággal. Frank helyét a magyar művészetben az École de Paris magyar képviselői között jelölhetjük ki, bár semmilyen egységes stílust követő festőkörhöz sem tartozott. Művei helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában, több magyarországi múzeumban és közgyűjteményben. Irodalom: Éber László: Művészeti Lexikon - Győző Andor Kiadása, Budapest, 1930 Művészet-1965/6 H. G.: Művészet-1968/1 Sz. K. K.: Művészet-1981/12 FJ Dr. Szabó – Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona - Nyíregyháza, 1997 Művészeti Kislexikon, 1998 Műterem Galéria Aukciós Katalógus, 1999/04
 
 
# Cím Tnika m sz Jelzés Megj. Kiár Leár Dátum Ás Árverező Tsz
1. Mimi gyöngysorral, 1930-as évek o-v         0.- 0.- 2022-12-20  .    
2. Hölgy estélyiben o-v         0.- 0.- 2022-12-20  .    
3. Városmajor, 1947 o-v         0.- 0.- 2022-12-19  .    
4. Öregkori önarckép, 1965 o-v         0.- 0.- 2022-12-07  .    
5. Rakodók o-v         0.- 0.- 2022-12-07  .    
6. Tulipánok o-v         0.- 0.- 2022-12-06  .    
7. Virágcsendélet o-v         0.- 0.- 2022-12-03  .    
8. Virágcsendélet, 1971 o-fr         0.- 0.- 2022-10-01  .    
9. Mártélyi kert, 1930 körül o-v         0.- 0.- 2022-05-31  .    
10. Virágcsendélet, 1929 körül o-v         0.- 0.- 2022-05-31  .    
11. Kiskert a Széchenyi hegyen, 1973 moz,o-fr         0.- 0.- 2022-05-24  .    
12. Csendélet, 1970 o-fr         0.- 0.- 2022-05-24  .    
13.
Sárospataki részlet, 1971 kr-p         0.- 0.- 2022-02-22  .    
14.
Szánkózók a Sváb hegyen c-p         0.- 0.- 2022-02-22  .    
15.
Asztali csendélet o-v         0.- 0.- 2022-02-17  .    
16.
Kalapos önarckép, 1946 o-v         0.- 0.- 2021-12-19  .    
17.
Házak a-p         0.- 0.- 2021-12-09  .    
18.
Virágcsendélet, 1967 o-k         0.- 0.- 2021-12-09  .    
19.
Mimi gyöngysorral, 1929 o-v         0.- 0.- 2021-12-04  .    
20.
Virágok a műteremben o-v         0.- 0.- 2021-12-04  .    
21.
Pompon és Cinea o-v         0.- 0.- 2021-10-17  .    
22.
Virágos kosár o-v         0.- 0.- 2021-10-17  .    
23.
Műtermi csendélet erdélyi bokállyal o-v         0.- 0.- 2021-10-11  .    
24.
Menetoszlop a,sz-p         0.- 0.- 2021-09-28  .    
25.
Asztali csendélet o-v         0.- 0.- 2021-09-27  .