Visuart

Kortárs festmények - aktuális tételeink


NOVÁK ANDRÁS

...... .- Ft
Anyaság, 1975
olaj-papír,farost 86x61 cm. - j.j.l.: NA

további tétel(ek)

ÉLETRAJZI ADATOK

NOVÁK ANDRÁS

Rákoskeresztúr, 1936. 11. 04 - Szeged, 2017. 01. 10.

Festő, grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János, Hincz Gyula és Domanovszky Endre voltak a tanárai. 1962-ben végzett. 1963-tól szerepel rendszeresen különböző csoportos és egyéni tárlatokon. 1969 óta Szegeden él. Tanulmányutat tett Moszkvaba (Szovjetúnió), Párizsba (Franciaország), Athénba (Görögország), Prágába (Csehország), Stockholmba (Svédország), Koppenhágába (Dánia), Sarasotába es St. Petersburgba (Florida, USA) és Groznjanba (Jugoszlávia). Első önálló kiállítását 1967-ben rendezte a Ferencvárosi Pincetárlat helyiségében. Ezen kívül a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, Szegeden, Csongrádon, Szabadkán, Szekszárdon, 1973-ban a budapesti Képcsarnokban állította ki munkáit. Fontosabb egyéni kiállításai: Budapest 1967, 1991, 2000; Szeged 1970, 1971, 1989, 1993, 1995, 1996, 2000; Szabadka 1971; Kecskemét 1980; Debrecen 1982; Csánytelek 1983; Szombathely 1985; Gyöngyös 1988; Szóreg 1992; Pécs 1996. Gyerekkorában szüleivel Rákoscsabán egy vaslemezekből összeszerelt „bádogkastélyban" éltek, ami az 1929-es kanadai építészeti világkiállításról került valahogy haza. A piros tetőzetű, zöld falú házat légitámadáskor szitává lőtték. Sohasem tudta elfelejteni a háború szürreális élményeit, az égő gépek furcsa fényeit, az egyik lelőtt bombázó néger pilótáját, akit a németek ketrecbe zárva közszemlére tettek a piactéren. Közelről látta, ahogy homlokon lőtt egy németet egy orosz katona. Nem készült festőnek, de gyerekként mindig rajzolt: keresztre feszítés, félelem, gyötrelem volt a képein. Amikor elküldték a művészeti gimnázium rajzversenyére, nemcsak díjat nyert, rögtön fel is vették. Filozofáló, meditáló művei arról vallanak, hogy a tudomány nyomán óriási mechanizmussá fejlődött civilizáció nem választhatja el a modern embert a természet ősi közösségétől. Rajzaiban több mestert is figyel, Nagy Balogh János, Hincz Gyula, Picasso jelenti számára az elérendő magaslatot. Tehetségével, expresszív formanyelvével felfrissítette a helyi piktúrát. Évekig a tanárképző főiskola művésztanára volt, nyaranta a szabadtéri díszletfestőjeként is dolgozott. Művészetét puritán színszerkezetű, dinamikus ritmusú, expresszív kompozíciók jellemezték, majd drámai erejű, monumentális figurális víziók jelentek meg képein. A ’80-as évektől megváltozott festészete, a szépség, az érzékiség jegyében egyre inkább az aktok, olykor a merészebb erotika és a csendéletek izgatták. Budapesti szabadúszó művészi pályáját feladva közel fél évszázada Szegedet választotta. Éveken át a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola művésztanára volt. Huszonkét évig a Szegedi Szabadtéri Játékok díszletkivitelezőjeként dolgozott. Tagja a Magyar Képző-és Iparművészek Szövetségének, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, alapítója a Szög-Art Művészeti Egyesületnek. Magányos alkotóként is rengeteg barátja volt, ha szükségesnek érezte, közéleti kérdésekben is bátran megszólalt. Dolgozott a kecskeméti, a hódmezővásárhelyi, a mezőtüri, a nagymarosik a gyomaendrődi és a groznjani (Jugoszlávia) nemzetközi művésztelepeken. Díjak, elismerések: Juhász Gyula dij, mezőtúri Pro Natura díj, Magyar táj, magyar ecsettel díj, Szegedi Nyári Tárlat munkajutalom, Szabadtéri Emlékérem, Szegedért Emlékérem, Fesztivál Tárlat - mezőháti Limousine Kft. dija, Szegedért Alapítvány Művészeti díja. Köztéri alkotásai: Mohács - sgrafittó (1964), Sály - freskó (1968-69), Domaszék - pannó (1982), Szeged - mozaik (1983), Baja - scrafittó restaurálás (1987), Szeged, SZAB székház - mennyezetkép (1991), Battonya - freskó restaurálás (1999-2001). Mujnkái megtalálhatók magyar és külföldi magán- és közgyűjteményekben. Irodalom: Művészet-1968/4, 1987/6 Sz. P.: Művészet-1976/2 Dr. Szabó – Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona - Nyíregyháza, 1997 Visuart Galéria - Levelezés által begyűjtött adatok