Visuart

Kortárs archívum - válogatás korábbi anyagunkból


GYARMATHY TIHAMÉR

Sárga-fekete, 1965
vegyes technika-papír, 48 x 62 cm. - j.j.l.: Gyarmathy Poznan 1965

további tétel(ek)

ÉLETRAJZI ADATOK

GYARMATHY TIHAMÉR

Pécs, 1915. 03. 08 - Budapest, 2005

Festő és szobrász. 1933-tól a Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János és Kandó László tanítványa volt. 1937-ben két évig tartó tanulmányútra indult. Olasz-, Francia- és Németországban, valamint Svájcban járt. Ismeretséget kötött Mondriannal, Beöthy Istvánnal, J. Arp-pal, A. Bretonnal, Max Billel. 1938-ban Párizsban és Zürichben rendezte első önálló tárlatát. 1938-ban Budapesten telepedett le, ekkor került kapcsolatba Kassák Lajossal és Kállai Ernővel, a hazai avantgárd elkötelezett egyéniségeivel. 1940-től születtek korai nonfiguratív alkotásai. 1945-1946-ban tagja volt az Európai Iskolának, s nonfiguratív művekkel vett részt csoportkiállításaikon. 1946-ban Kállaival és több művésztársával megalapította az Elvont Művészek Csoportját. 1947-ben kiállított a párizsi Salon des Réalités Nouvelles első tárlatán, ebben az évben és 1948-ban önálló kiállítást rendezett Budapesten. Az ötvenes években - minthogy a politikai fordulat művelődéspolitikai változást is hozott - mellőzték, a csoportot feloszlatták, s tagjai nem állíthatták ki többé műveiket. Gyarmathy ekkor belső emigrációba vonult. Családja megélhetését húsz éven át fizikai, majd műszaki munkával biztosította. Amikor súlyos betegsége miatt nyugdíjazták, ugyan nehéz anyagi körülmények között, de ismét a festészetnek élhetett. A hatvanas évektől szerepelt ismét hazai és külföldi kiállításokon. 1971-től kezdve többször járt Nyugat-Európában, 1973-ban pedig körutazást tehetett Afrikában is. Számos külföldi kitüntetést kapott. 1980-ban a XII. Cagnes sur Mer-i Nemzetközi Festészeti Fesztiválon a zsűri különdíját kapta. A Vanvitelli Akademia Socio Academico Artisti "honoris causa" kitüntetéssel ismerte el munkásságát. 1982-ben a belga "La Macon" Művészeti Alapítvány nagydíjjal jutalmazta. 1985-ben érdemes művész, 1988-ban kiváló művész kitüntető elismerésben részesítették. 1990-ben Kossuth-díjat kapott. 1991-ben a Magyar Művészeti Akadémia, 1993-ban pedig a Széchenyi Művészeti Akadémia választotta tagjai sorába. A lengyelországi Eblagban egy szobrát a város közterén állították föl. Irodalom: K. E.: Művészet-1988/1 Dr. Szabó – Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona - Nyíregyháza, 1997 BÁV Aukciós Katalógus, 2000/05