Visuart

XX. századi archívum - válogatás korábbi anyagunkból


KÁDÁR GÉZA    -    ADATTÁR

Havas boglyák
olaj-karton, 5 cm. - jelzés nélkül (Murádin Jenő szakvéleményével)

ÉLETRAJZI ADATOK

KÁDÁR GÉZA

Máramarossziget, 1878 - Nagybánya, 1952

Festő. Földije és tanítványa volt Hollósy Simonnak. Mesterétől ezt a többletet, a festői tudást kapta ajándékba, amely iparművészeti alapképzettségével kiegészülve egyéniségét formálta véglegessé. Két éven át, 1899-1901 között a budapesti Iparművészeti Iskolát látogatta, majd Münchenbe utazott Hollósy híres festőiskolájába. Sokat tanult a neósoktól. 1908-16 között, amikor először tanult és dolgozott a kolónián, végigélte a fiatal művészek lázadását. Az ő színhasználatuk, festményeik kifejező nyers koloritja tették erőteljessé korai képeit. Végérvényesen 1923-ban telepedett le Nagybányán. Neje, a Bartók-tanítvány Hevesi Erzsébet volt. Kádár Géza mint meggyőződéses ateista festette a templomfalak, s kupolák bibliai jeleneteit, míg világi képalkotó művészetében a hangulat, a kifejezés tökéletességét kutatta. Nyaranta templomfestésből élt, télen a festészetnek áldozva. Ezért van az, hogy hagyatékában a téli képek, a havas nagybányai tájak föltétlen túlsúlyban vannak. Egyházi falképei díszítik a munkácsi katedrálist, szülővárosa görög katolikus templomát, a Máramaros, Kővár és a Lápos-vidék "unitus" templomait. 1914-1917 között több ízben szerepelt a Műcsarnok bemutatóin. 1923-ban egyéni kiállítással búcsúzott szülővárosától, decemberben pedig már Nagybányán mutatkozott be az NFT kiállításán. 1924-ben a kolónia nagyváradi vendégkiállításán és a nagybányai Berger cukrászdában szerepelt. 1925 nyarán tájképeket, portrékat és alakos kompozíciókat vitt Erdély szellemi központjába, Kolozsvárra. 1928-ban ismét Máramarosszigeten rendezett tárlatot. 1931 januárjában a nagybányai István Szállóban, 1932 és 1934 őszén Szatmáron mutatta be munkáit. 1937-ben és 1938-ban ismét Nagybányán jelentkezett, majd 1939-ben részt vett a kolónia bukaresti közös tárlatán, mely voltaképpen az utolsó közös megnyilatkozás volt, amelyen az egyesület még életjelt adott magáról. Irodalom: Jurecskó László-Kishonthy Zsolt: Nagybányai festészet a neósok fellépésétől 1944-ig - MissionArt Galéria, 1992 Dr. Szabó – Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona - Nyíregyháza, 1997