Visuart

XX. századi archívum - válogatás korábbi anyagunkból


TICHY GYULA

Májusi hó az Ökörhegyen
olaj-karton, 50 x 68 cm. - j.j.l. Tichy Gyula

további tétel(ek)

ÉLETRAJZI ADATOK

TICHY GYULA

Rimaszombat, 1879 - 1920

Festő és grafikus. Eredetileg gépészmérnöknek készült, de az első félév után a budapesti Mintarajziskolába, a Rajztanárképzőbe iratkozott át, ahol Székely Bertalan volt a mestere. Münchenben a Hollósy-féle magániskolában tanult, majd 1900-ban a nagybányai festőiskolában mestere mellett dolgozott. Tanulmányúton járt Velencében és Dalmáciában. 1904-től Budapesten, a fasori Evangélikus Gimnáziumban működött rajztanárként, majd 1909-től Rozsnyóban tanított, a helyi gimnáziumban. Időnként szerepelt alkotásaival fővárosi tárlatokon. Rendszeresen részt vett a KÉVE kiállításain, amelynek tagja volt. "Egy tusos üveg meséi" címen 1909-ben kiadta ciklusba szedett grafikáit, s ettől az évtől Málnai Béla rendszeresen közölte rajzait. Több könyvet is illusztrált, s a Móka című lapnak rajzolt. 1914-ben Münchenben állította ki egy "szürrealista" képregény lapjait. 1916-ban rendezte meg első s egyben utolsó önálló tárlatát. Korai rajzait, akvarelljeit, metszeteit a nőkultusz karaktere színezi át. Rajzművészetében 1908-ban következik be egy gyökeres szemléleti változás. Tichy művészete életérzésében és stílusfordulataiban egyaránt a szecesszió felfogásával fonódott össze. Halk líraiságú, ábrándos képeinél, melyeket egy korabeli kritikusa "egy gyengéd lélek reflexióinak" aposztrofált, jelentékenyebb grafikai munkássága. Dantéhoz, a Bibliához s a korabeli írók novelláihoz készített illusztrációin kívül számos egyedi grafikát alkotott a legkülönbözőbb eljárások - tollrajz, rézkarc, litográfia - alkalmazásával. Erotika, morbiditás, fantasztikum hatja át legszebb lapjait, amelyeken a japán fametszetek hatásán túl olykor Klimt és Beardsley vonalkultuszának az ihletése is felfedezhető. Tichy képi gondolkodásmódját erősen befolyásolta a szimbolizmus, mely műveinek jelentését gyakran áttételessé, metaforikussá, rejtvényszerűvé tette. Művészete sajátos, egyedülálló a tízes évek hazai művészetében. Egy vízfestménye a Szépművészeti Múzeumban lelt otthonra. Irodalom: Új Idők Lexikona/1942 M. O.: Művészet-1986/11/12 Szabadi Judit: A modern magyar festészet rejtett arca - Kieselbach Gyűjtemény - Magyar Festészet 1900-1940 Dr. Szabó – Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona - Nyíregyháza, 1997 Dr. Szabó Ákos adatszolgáltatása alapján - 2004