Visuart

XX. századi archívum - válogatás korábbi anyagunkból


VÉN EMIL (Weisz Emillio, Emil)

Csendélet, 1976
olaj-vászon, 80 x 70 cm. - j.j.l.: Vén

ÉLETRAJZI ADATOK

VÉN EMIL (Weisz Emillio, Emil)

Fiume, 1902. 04. 09. - Budapest, 1984. 07. 13.

Festő. A budapesti Iparrajziskola elvégzése után Uitz Béla szabadiskolájában, majd 1922-26 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Benkhard Ágost és Rudnay Gyula növendéke volt. Később a főiskolán Rudnay tanársegéde lett. Tanulmányúton járt Olasz-, Francia- és Spanyolországban. Rudnay Gyula rábízta a makói művésztelep vezetését, később Vásárhelyre került, s ott a Tornyai Társaság alapítói között foglalt helyet. 1940-ben költözött Budafokra. 1948-1955 között a budapesti Iparművészeti Főiskola alakrajztanára volt. 1927-től itthon és külföldön szerepelt munkáival (Fiume és Róma-1927, Ernst Múzeum-1954, 1972, Csók Galéria-1959, Mednyánszky Terem-1976, Tuolon és La Seine-1965, Bécs-1974 és 1975). 1950-ben Munkácsy-díjat kapott. Kolorítgazdag csendéleteket, figurális képeket és portrékat festett. Munkáinak javarészét kikötői látványképek és konstruktív felépítésű csendéletek alkotják. Képeinek gátlástalan színességét délszaki örökségnek érzik a beavatottak, fortissimóra fokozott kifejezés-módjáról Itália jut eszébe a nosztalgiára hajló kedélynek. Ceruza- és tusrajzai a kubizmus és az expresszionizmus szellemében készültek. Számos posztimpresszionista jellegű pasztellt és akvarellt is készített. Irodalom: B. L.: Művészet-1971/9 Művész Életrajzok - Kortárs Magyar Művészek, Budapest, 1985 B. T. I.: Új Művészet-1993/3 Dr. Szabó – Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona - Nyíregyháza, 1997