Visuart

XX. századi archívum - válogatás korábbi anyagunkból


VERESS GÉZA, Vasvári    -    ADATTÁR

Oázis
olaj-vászon, 70 x 100 cm. - jelezve: jobbra lent: Veress G.

ÉLETRAJZI ADATOK

VERESS GÉZA, Vasvári

Hajdúböszörmény, 1899 - Debrecen, 1970

Festő, grafikus. Veress Ferenc testvére. Iskoláit Hajdúböszörményben kezdte, nyaranta Maghy Zoltánnal festegetett a Városerdőn. Rövid ideig a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, Csók István és Glatz Oszkár tanítványa volt. Ezt követően 1917-ben a fronton szolgált, harcolt Udinében, s sebesülten került Velencébe. Grafikai élményei közé tartozik a fronttudósítóként működő Mednyánszkyval való találkozása, s Piave mellett szövődött ismeretsége Vaszary Jánossal. Ekkor döbbent rá Veress, hogy a grafitnak mily döntő szerepe van. Orosz hadifogságba került, ahonnan 1921-ben szabadult. 1924-29 között nagy utazásokat tett Törökországban és Afrikában, sőt eljutott Singapore-ba is. Közben állandóan vázlatozott tussal, akvarellel, diófapáccal. Kelet hétköznapjairól humoros, éles megfigyelésről tanúskodó akvarellsorozatot készített. Hazatérve Debrecenben telepedett le, kapcsolatát azonban megőrizte szülőhazájával, Hajdúböszörménnyel. A 30-as években freskókat készített a görög katolikus templomba, előzőleg, 1929-ben pedig átfestette Káplár Miklós homlokzati festményét (Madonna gyermekkel). A harmincas-negyvenes években számtalan görög katolikus templomban készített freskókat és ikonosztázion képeket. Nyarait a Tisza- és Bodrog-parton, Mádon, Tarcalon, Tokajban, Veresmarton töltötte, számtalan szép tájképe őrzi természeti élményeit. Legszebbek párás tiszai napfelkeltéi és zempléni hegyrészletei. 1950-1961 között a debreceni Képzőművészeti Iskolában tanított, majd a megyei Képzőművészeti Munkacsoport vezetőjeként tevékenykedett. 1950-től több országos kiállításon vett részt. 1936-ban Varsóban tüntették ki, 1948-ban Petőfi-díjjal jutalmazták, 1952-ben "Galambot hímző lány" című olajfestményéért Munkácsy-díjat kapott. Tagja volt a Műpártoló Egyesületnek. Halála után hatvan alkotása a Hajdúsági Múzeumba került. Főleg alföldi tájakat és figurális alkotásokat festett. Irodalom: Bögel J.: A képzőművészetek Debrecenben - Debrecen, 1961 Lajta Edit: Művészeti Kislexikon, 1973 Dr. Szabó – Kállai: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona - Nyíregyháza, 1997